A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.
A nem alkoholos zsírmájbetegség az összes májbetegség közül a leggyakoribb. A fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy harmadát érinti. Kimondásához ki kell zárni a májkárosodást okozó alkoholfogyasztást, gyógyszereket vagy vírushepatitiseket.
Az irodai dolgozóknál a sok üléssel járó munkavégzés, a monitor órákon keresztüli nézése, a légkondicionálás tipikus panaszok kialakulásának kedvez. S mindezt csak tetézheti a munkahelyi konfliktusokkal összefüggő stressz, amely többé-kevésbé, de minden munkahelyen jelen van.
A csípőspaprika-fogyasztás csökkenti a kardiovaszkuláris mortalitást, míg a CV-morbiditás növekedéséért legalább annyira felelős a depresszió, mint az elhízás vagy a magas koleszterinszint, állapítja meg egy-egy nagyméretű prospektív kohorszvizsgálat.
A sok sót tartalmazó táplálkozás csökkentheti a migrén és egyéb súlyos fejfájások kialakulásának esélyét. A só szerepe egyébként is átértékelődőben van, még az is lehetséges, hogy nem hipertóniások körében a túl kevés sóbevitel növeli a halálozást.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?